A sörök osztályozása nem egységes, sokszor nem ugyanazt jelenti más-más országban, így összegzésem hibáit a forrásnál lehet vitatni.

A sörök 3 alaptípusa erjesztés szerint:

lager = ászok - alsó erjesztésű sör, mert az élesztő a lé alján fejti ki hatását - az erjesztés alacsony hőfokon (6-8 °C) történik, az érlelés fagyponton - a Monde Selection az alábbi kategóriákat különíti el: pilzeni, dortmundi, müncheni, bak és speciális.

ale - felső erjesztésű sör, mert az élesztő a lé tetején fejti ki hatását - az erjesztés kb. szobahőmérsékleten (10-21 °C) történik, az érlelés pincehőmérsékleten (4-8 °C)- a Monde Selection az alábbi kategóriákat különíti el: világos, skót, stout, barna, apátsági, búzasör*, árpabor

lambic - spontán erjesztésű sör, hozzáadott élesztő nélkül erjedő sör, a legrégibb sörök ilyenek voltak, de ma is sokféle van pl. gueuze, kriek, faro, framboise

Búzasörök: 

(Minden olyan sör, ahol az árpa mellett a búza is fontos alapanyag; felső és alsó erjesztésű is lehet.)

Dunkelweizen = barna búzasör a (különböző) barna malátának köszönhetően. Így nem csak édesebb, pörköltebb, de kevésbé keserű és habosabb. Őszi vagy tavaszi gyártású, 4,8-5,6%-os eredetileg. RB

Hefeweizen = szűretlen búzasör. Sokféle lehet, de más összetevőt nem tartalmazhat a német tisztasági törvény (Reinheitsgebot) alapján. RB

Kristallweizen = szűrt búzasör. Előzőnél nem egyszerűen tisztább, hanem kevésbé ízes és az érési folyamat már nem befolyásolhatja a sört. RB

Witbier = belga fehér (=búza). Kifejezetten világos típus, amelyben nem a búza a domináns, és sokszor szokatlan adalékkal ízesítik. RB

Weizen Bock = búzabak. Egyszerűen búzamalátából is készült baksör.

Lágerek:

világos lágerek:

Pils(e)ner = pils = pilzeni – erősen komlózott, kb. 5%-os, kifejezetten keserű világos lager. Cseh (ízesebb komlós) és német (keserűbb) változata van az új kézműveseket leszámítva, RB

Svétlý – 10°, azaz 10 balling-fokos pilsner (a nem-csehek inkább száraznak nevezik).

Ležak – 12°, azaz 11-13 balling-fokos pilsner. (sokszor cseh pilzeninek nevezik).

Speciál = Imperial Pils = Strong Pale Lager – 14°, azaz 14 vagy több balling-fokos pilsner.

Malt Liquor = malátalikőr – olyan erős sörféle, amelynél a komló nem jelentős. A Spéciáltól abban tér el, hogy a maláta észterei érződnek csak, míg ott a komló is. RB

Dortmunder = dortmundi – valójában nem is önálló típus, csak a város remek marketingje (ma már máshol is gyártják). A pilzeninél kicsit barnább, kicsit erősebb (5-5,6%), szárazabb láger RB

Helles = bajor – ugyanaz, mint a dortmundi, csak a jóval elterjedtebb, eredetileg bajorországi változat. A bajorok és a dortmundiak megkülönböztetik a pilst sajátjuktól, ami a kevésbé komlós fajta. RB

Märzen = tavaszi – kifejezetten komlós, barnás láger idényital. Mondhatnám, hogy osztrák pilsner, Neve onnan ered, hogy el kellett állnia tavasztól (márciustól) őszig, ezért sok benne a komló, ami a tartósítja (ld. IPA). RB

Oktoberfest – eredetileg barna märzen volt, de 1872 óta lehet világosabb is, többnyire az is (vagyis nem különbözik a märzentől), de az amerikai változatok barnák. A lényeg viszont ugyanaz: a sok komló tartósítja tavasztól őszig. RB

Polotmavý – cseh märzen. Elvileg malátásabb és komlósabb. RB

Vienna = bécsi = borostyán a színe miatt. Nem feltétlen önálló fajta, inkább egy olyan märzen, amit karamellmalátával vagy hasonlóval ízesítettek, mert amúgy elég száraz lenne. RB 

Pale = száraz = diétás – azok a lágerek tartoznak ide, amit nem sorolnak máshova, hogy ne szégyenítsék meg a fajtát. Lényege, hogy nincs domináns íze, mert alig tartalmaz szárazanyagot ill. kierjedt már a cukor és komlót is alig adtak hozzá, így szinte vízízű. A Miller erre rájátszva kitalálta a hidegszűrést, ami által kivonnak szinte mindent belőle, hogy alkoholos víz keletkezzen. RB DR

barna lágerek

bock = baksör – erősre főzött sör, gyakran barna. Enyhén komlózott, alkoholtartalma 5-8%.

Doppelbock = duplabak – 6-8%-os, mert dupla adag malátából készül, a komló inkább kevesebb. RB

Eisbock = jégbak – sűrű, mert a duplabakot megfagyasztják és eltávolítják a tiszta jeget, hogy így növeljék az alkoholtartalmat. E technika még belefér a a német tisztasági törvénybe (Reinheitsgebot) RB

Maibock - kevert sárgás malátából természetes szárítással készült világos, erősen komlós, kifejezetten szénsavas bak.

dunkel = müncheni - fűszerekkel aromatizált, barna, kb. 5%-os lager, akár búzából is.

Schwarzbier – legsötétebb sörfajta, amely némileg erősebb, a stout német változata lagerben

Kellerbier – erősen komlózott, szűretlen, gyenge lager

steam beer =  gőzsör- amerikai lager, amit ale módra készítenek, 4-6 %-os

Ale-ek:

árpabor = barley-wine – a legerősebb ale-ek neve, az amerikaiak sokkal komlósabbak

bitter - a hosszabb tárolhatóság miatt komlózott, gyenge ale. Két fajtája van: barna és világos

barna = malted ale, brown ale - malátaízű, gyenge, barnás bitter.

világos = pale ale - gyenge, világos bitter

IPA = india pale ale - erősen komlózott világos

skót = scotch ale - whiskey ízű, szinte komlómentes barnás ale, lehet könnyű, nehéz, cseppet nehéz és erős

könnyű = light, 60 – 3%-os

nehéz = heavy, 70 – 4%-os

cseppet nehéz = wee heavy, export, 80 - 4,5%-os

erős = strong, 90 – 7-10%-os

stout = porter (eredeti változat) - sűrű, sötét, erős ale, ami lehet száraz, édes, tejes, birodalmi és speciális.

száraz = dry – a komlótól kesernyés ízű stout

édes = sweet – cukrozott stout, amelyet gyakran laktózzal ízesítenek, ezt nevezik tejesnek (milk)

birodalmi = imperial, export – legerősebb, legsötétebb, legpörköltebb stout

speciális – adalékkal ízesített stout, van osztrigás, mézes, kávés, csokoládés és zabos (oatmeal).

gyenge = mild - gyenge (4%), enyhén komlós változatos színű sör

alt = cream ale (amerikai változat)- lager módra készülnek, de annál kicsit barnább, csípős és keserű. Leghíresebb a düsseldorfi.

kölni = kölsch - Köln környéki világos, kevés búzamalátával készült ale, amely kb. 5%-os.

saizon - belga, gyógy- és fûszernövények felhasználásával készült ale

apátsági = abbey, bière du garde (franciáknál) - Különféle belga trappista apátságokban gyártott szűretlen sör, amely különleges ízét gyümölcs hozzáadásával érik el pl. mazsola, szilva. Alkoholtartalma magas, erõsségüket Enkel, Dubbel, Trippel kifejezéssel illetik.

Spontán sörök:

lambic - belga ale, amely 1/3 részt búzamalátából és egyéves - így nem keserű - komlóból készül

kriek - meggyel vagy cseresznyével (flamandul ezt jelenti a kriek) készült lambic

framboise - málnával készült lambic

gueuze - különböző évjáratú lambicok keveréke

faro - cukrozott és kevert lambic

cider - almából készült sörszerű ital, németek almabornak hívják. Kétféle változata ismert: száraz (teljesen leerjesztett) és édes (az erjesztést egy bizonyos szint után megállítják, így nem erjed meg az alma teljes cukortartalma). Általában szén-dioxiddal dúsítják